Baja számára a legtragikusabb esemény 67 évvel ezelőtt 17 óra 45 perckor következett be, amikor — a védekezők erőfeszítése ellenére a jeges ár áttörte a város központjában lévő Vörös-hidat. Több méteres jeges víz alá került Józsefváros és a város több más területe, ipari-gazdasági létesítménye, melynek következtében Baján 360 család vált hajléktalanná.
Mára hagyománnyá vált, hogy a rekordméreteket öltő bajai árvízről minden évben közösen emlékezik meg Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara és a Szent László ÁMK a Sugovica parton található árvízi emlékműnél.
Idén sem volt ez másképp: március 10-én pénteken a Szent László ÁMK diákjai által előadott műsorát követően Majer Fruzsina, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának mérnöke fogalmazta meg gondolatait. Elmondta: a város történetének kétség kívül legpusztítóbb árvize után Baja és környéke páratlan összefogásának köszönhetően a károkat fél év alatt helyreállították, és a város az átalakulás útjára lépett. De nem csak a település változott meg az árvíz után. Az 1956-os jeges árvíz örőksége a mai árvízvédelmi rendszer is, hiszen ezt követően jelentős fejlesztések indultak meg a vízügyi ágazatban. Megkezdődött a jégtörő hajópark kialakítása, felülvizsgálták a Duna árvízì védműveit és nagy volumenű töltésfejlesztési munkák kezdődtek, az új töltések magasságát az akkori mértékadó árvízszint fölé emelték, 1,5 méterre. A szakember kiemelte: a Víztudományi Kar a jövő vízmérnökeit képzi. – Jõjjön árvíz vagy aszály, az 56-os védekezők bátorsága mindig követendő példa lesz előttünk, intézményünk nevében erre emlékezünk!
Szádeczky Attila
Forrás: Hidrológiai Közlöny 2002. (82. évfolyam) 5. szám: Faludi Gábor — Szádeczky Attila,
Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapja
