Több forgatókönyv is van a nagymacska elfogásával kapcsolatosan, ám két hete nincs megerősített adat róla. A Kiskunhalason videóra vett vadállat váratlanul Kecskeméten tűnhetett fel, majd a Bugac közeli mészárlások tetteseként igyekeztek beazonosítani. Az utóbbiak kapcsán egy nagytestű állatra gyanakodnak, de több szakember egy kutyában véli felfedezni az agresszort. Egy neve elhallgatását kérő bugaci vadász azonban azóta sem adja fel, és már több tucat nyomot tudott egyetlen állathoz kötni.
A DECEMBER 15-EI RENDŐRSÉGI KÖZLEMÉNY ÓTA NINCS A HIVATALOS SZERVEKTŐL MEGERŐSÍTETT FORRÁS AZ ÁLLAT HOLLÉTÉRŐL
Lassan egy hónapja a magyar tájéktól idegen, egzotikus vadállat tartja lázban Bács-Kiskun megye, és az ország lakosságát is. Ha ismét feltűnik, abban az esetben valóságos hajtóvadászat várható a felkutatására. Biztonságos elfogása azonban meglehetősen nehézkesnek ígérkezik. A december 15-ei rendőrségi közlemény után hivatalos forrásból nem értesült senki a párduc felbukkanásáról, viszont máig rendszeresen jelennek meg találgatások. Hol arról van szó, hogy a „fenevad” valójában egy kövér házi macska, máskor birkák közt elkövetett mészárlással gyanúsítják a rejtőzködő párducot. A 24.hu kérdésekkel fordult az ügyben a Szegedi Vadaspark igazgatójához, Veprik Róberthez, az ő véleményére alapult ugyanis a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság későbbi közleménye is.
AZ EMBEREK VÉDELME ELSŐDLEGES FONTOSSÁGÚ, DE SEMMIKÉPPEN NEM A RAGADOZÓ ELPUSZTÍTÁSA A CÉL
A nyilvánosságra került felvételt készítő halszemoptika ugyanis torzíthat – mint ahogy azt Bilek Ferenc természetfilmes is igyekezett bizonyítani egy méretarányokkal ellátott ábrán – szakértők vizsgálják az állat valós méretét: ha a testnagyság stimmel, akkor sok szakértő szerint párducról beszélhetünk. Emellett mindeddig nem találtak olyan mancsnyomot sem, ami 100 százalékig nagymacskára utalna.
“Egyelőre érdemes szkeptikusan kezelni a kérdést, de nagy a felelősség: ki kell deríteni, hogy valóban párduc kóborol-e szabadon az országban” – fogalmazott Veprik Róbert. A rendőrség kérésére a vadaspark munkatársai is kivonulnak az észlelések helyszínére, de ennél több jelenleg nem indokolt. Az igazgató szerint a gyakorlat akkor vált át – azon nyomban – aktív kereséssé, ha bebizonyosodik, az állat tényleg párduc. Az emberek védelme elsődleges fontosságú, de semmiképpen nem a ragadozó elpusztítása a cél.
A REJTÉLYES „KISKUNFÉLEGYHÁZI VÉRENGZÉS”
Egy Kiskunfélegyháza és Kecskemét közti tanyán Zana Viktor hét jószágot vesztett, a kár jóval több, mint 300.000 forint. A fiatal gazda szerint hátborzongató volt, hogy sem ő, sem a házőrzői nem észlelték a támadást, mely mégis elképesztően vehemens, és mellette valósággal hangtalan volt. Reggel mindenütt vérnyomok, letépett pofák, gyapjas foltok fogadták. Egyedül a legfürgébb kecskéje úszta meg ép bőrrel a mészárlást, az egyik birka a halastóba menekülve egy jégdarabba kapaszkodott, őt lasszóval mentette ki a gazda. A nagytestű kutya és a párduc vitájában véleményes az is, hogy míg az előbbiek jellemzően nem restek vízbe ugrani, az utóbbiak többnyire irtóznak tőle.
– Megijedtem. Egy 70-80 kilós birkából akkor sem szakad ki szőr, ha egy felnőtt férfi a szőrénél fogva felemeli. Komoly támadás történt, az biztos. Az állatok nem ettek, nem ittak, sokkot kaptak. Alig tudtak járni, egyiküknek a fél szarva is letört. Dédelgettem őket, és most úgy néz ki, megmaradnak – mesélte a Blikknek Bodor István, a rackajuhot tartó idős gazda, aki szintén szembesült egy nagytestű állat támadásával.
– Negyven éve vadászom. Sokféle vaddal találkoztam és a környéket is jól ismerem. Az aranysakál falkában vadászik, így ha az lett volna, több nyomot találtam volna. Fél éjszakát nem aludtam, csak azon járt az agyam, vajon mi garázdálkodhatott itt. 1960 óta lakom itt, de ilyen még nem fordult elő. Nem merném azt mondani, hogy a fekete párduc volt. Túl merész gondolat, de ki tudja? Nem zárhatunk ki semmit – magyarázza a vadász, majd rámutatott egy újabb nyomra.
A ZÖKKENŐMENTES ELFOGÁST ÍGÉRŐ ELMÉLETE ERŐSEN SÁNTÍT A TERMÉSZETBEN
Akár egyszerűnek is hangozhatna az „élvefogó tömlöc” humánus módszere Both Zoltán vadállatbefogó szerint, azaz kihelyezni egy nagy ketrecet az erdőbe benne a csalival: a párduc besétál, és már csattan is mögötte az ajtó. A hüllőszakértő is inkább altatópuskés módszerre szavaz. A Fővárosi Állat, és Növénykert vezető állatorvosa, Dr. Sós Endre által levezetett altatópuskás becserkészés egyáltalán nem egyszerű: ritka eset ilyen körülmények között, hogy az állat tíz perc múlva magatehetetlenül fekszik a földön, mehet a vadasparkba, másnapra kutya baja. Veprik Róbert kiemeli, hogy a gyakorlat a ennél sokkal komplikáltabb. Klinikai körülmények között az állatorvos kiméri az altató testsúly alapján számolt adagját, majd belövi a ketrecben nyugodtan fekvő állatba – amelyet előtte kiéheztetnek, hiszen esetükben is az az ideális, ha a beavatkozás éhgyomorra történik. „Odakint”, a természetben ezzel szemben több probléma is adódik. Egyrészt nyilván nincs lehetőség az éhgyomri altatásra, illetve az altatószer dózisát is ott helyben kell megsaccolni. A tévedés következménye nagyon hosszú álom lehet, vagy másik végletként emberek sérülésével járhat.
A VADÁLLAT KIVÉTELES REFLEXEI MIATT NEM IS 30-40, HANEM 15-20 MÉTERRE KELLENE MEGKÖZELÍTENI
A sűrített levegővel működő altatópuska nem egy nagy hatósugarú fegyver. “A maximális hatótávolsága 40 méter, és az altatólövedék nem éri el a hangsebességet. Egy párduchoz hasonló kvalitású állat a fegyver pukkanására olyan gyorsan megugrik, hogy a lövedék célt téveszt. Úgy mondjuk, kiugrik a lövésből” – magyarázza a szakember, aki számos állat sikeres befogásában vett részt, többek között neki sikerült altatólövedékkel meglőnie a 2018-ban Szegedig portyázó barnamedvét is. A puska 15-20 méterről képes ellensúlyozni a párduc elképesztő reflexeit, vagyis ennyire kellene megközelíteni az állatot, amelyikről most még körülbelül sem tudjuk, hol tartózkodik. Külön kockázat, hogy ha valóban nagymacskáról van szó, minden bizonnyal emberek nevelték, nincs benne páni félelem irányunkban. Ilyenkor megeshet, hogy a lövéstől megriadva nem menekülőre fogja, hanem támad. Egy ilyen akciót zárt térből, autóból biztonságos végrehajtani, vagy ha netán sikerül magát a ragadozót bezárni, mondjuk, egy pajtába. Az élvefogó csapdával pedig az a baj, hogy azt az állat által rendszeresen látogatott helyszínre érdemes telepíteni, márpedig ilyet egyelőre nem ismerünk.
HÁROM FORGATÓKÖNYV LEHETSÉGES A TÖRTÉNET LEZÁRÁSÁRA
A legoptimistább forgatókönyv szerint elfogják úgy, hogy senkinek nem esik bántódása, a Szegedi Vadasparkban ellátják, elhelyezik, további sorsáról pedig bíróság dönt. Ez esetben tulajdonosát is megpróbálják felkutatni, veszélyes állatnak minősített faj egyedét ugyanis magánszemély nem tarthatja, akkreditált állatkertből pedig nem hiányzik párduc. A legrosszabb lehetőség, ugye, hogy emberre támad és lelövik, amit nyilván mindenki próbál elkerülni. A harmadik forgatókönyv szerint a párduc beveti magát az erdőbe és hosszú időre eltűnik a szemünk elől. Veprik Róbert szerint a bundája elég védelmet nyújt a magyar tél ellen, és macskaösztönei éhen halni sem hagyják, hiába kaphatta egész életében készen a táplálékot. Persze nyilván el is pusztulhat, akár egy olyan félreeső helyen, ahol senki nem talál rá – esetleg majd évek múlva valaki párduckoponyát talál egy magyar erdőben. Megeshet az is, hogy észrevétlenül elhagyja az országot. Végezetül tehát lehet, és jelenleg talán ez tűnik a legvalószínűbbnek, hogy soha nem fogjuk megtudni, vajon fekete párduc járta-e a Kiskunságot 2021/2022 telén, vagy csak egy kövér, fekete macska.
Kunvári Krisztián
Forrás: hiros.hu, blikk.hu, hirtv.hu, szeged365.hu
