A napfordulóhoz hagyományosan közel eső Szent Iván-napi ünnepségre június 24-én, péntek délután kerül sor a Halászati Mini Skanzennél.
Hungarikumok mellett mesterségbemutatók, izgalmas kézműves foglalkozások és bográcskiállítás várhatja az érdeklődőket. Éjszakába nyúlóan a Csurgó zenekar népzenei koncertjei hozhat fergeteges hangulatot, de lesz táncház is, ahol a lépéseket a méltán híres Garai Székelykör Egyesület taníthatja be. Az este fő attrakciója a 21:30-kor kezdődő tűzugrás lesz.
KEZDETÉT VESZI A CSILLAGÁSZATI NYÁR
Június 21-én, magyar időzóna szerint 5 óra 31 perckor érik merőlegesen a Nap sugarai a Ráktérítőt, majd központi égitestünk megkezdi fél éves “dél felé vándorlását” látszólagos pályáján. A fővárosban 4 óra 46 perckor kel, majd 20 óra 44 perckor nyugszik a Nap. Baján ezzel szemben mintegy 7 perces “csúszást” regisztrálhatunk, ám napfelkelte előtt több, mint egy órával már nálunk is erősen pirkadni kezdett, a Nap pedig hivatalosan 4 óra 53 perckor kelt fel. A halászlé fővárosában ma 20:39-kor lesz a napnyugta, ám a hosszú nappalok folyamán teljes sötétséggel csak ennél jóval később számolhatunk a hosszú alkonyat folyamán. Reggel ennél több mint másfél órával korábban, este pedig még ennél is tovább van világos, így az év legrövidebb éjszakáját alig pár óra alatt magunk mögött hagyjuk.
A NYÁRI NAPFORDULÓHOZ KÖTHETŐ SZOKÁSOK
A nyári napforduló a magyar néphagyományban a fény és a terméshozó nyár ünnepe volt, amikor az év legrövidebb éjszakáját virrasztással, tűzgyújtással, énekléssel töltötték el az ősmagyarok is Szer keretein belül. A programok közt tűzugrás is helyet kapott, amivel azt akarták elérni, hogy a Nap mindig olyan “magasra ugorjon“, mint ezen a napon.
TŰZGYÚJTÁS ÉS TERMÉKENYSÉG
A napot szimbolizáló elem számtalan formában jelent meg a szentivánéji ünnepségeken az idők folyamán: volt, ahol tüzes kereket gurítottak le a dombról, hogy elűzzék a terményt megkárosító gonosz szellemeket és itthon is ismert a közös tűzugrás, ami egy életre összeköti a párokat. A magyarokkal kapcsolatos tűzgyújtási szertartásokról már Ibn Ruszta arab földrajztudós is említést tesz a 903 és 913 között íródott munkájában.
SZENT IVÁN ÉJSZAKÁJA A KERESZTÉNY KULTÚRKÖRBEN
Az ősmagyar hagyományban puszták világának, a Nap és a természet erejének kicsúcsosodása a nyári napfordulós ünnep, mely napjainkra ünnepélyes jellegében egybefonódott a június 23-tól 24-ére eső keresztény ünneppel, a Szent Iván éjszakájával is. Az ünnep egybefonódott Keresztelő Szent János június 24-én esedékes napjával is, aki elhozta a fényt az emberiségnek azzal, hogy bejelentette a Megváltó eljövetelét.
Kunvári Krisztián
