Kőszegi Károly mérnök, feltaláló, Baján született 1858, szeptember 24-én.
Életéről nagyon keveset tudunk, pedig a magyar névnek, és városunknak hírnevet szerzett.
A Magyar Agrártörténeti Életrajzok című 1988-as kiadványban a Kőszegi Károlyról írt rövid életrajz szerint 1858. szeptember 24-én Baján született és 61 éves korában 1919-ben hunyt el Baján.
Az anyakönyvekben viszont nincs nyoma a halála időpontjának.
Más információk szerint 1911-ben halt meg.
Egy idős helyi iparos emlékezete szerint, az 1930-as évek elején még látták Baja környékén, ahol a legnagyobb nyomorban tengődött.
Elemi iskoláit szülővárosában végezte és itt szerezte meg géplakatosi szakmai ismereteit is.
Kőszegi a bajai Szűcs Ödön és Társa-féle gépjavító és gépgyár üzemvezetőjeként dolgozott, észrevette és megfigyelte a magyarországi szántógép-kísérletek mozzanatait, melyeket Mechwart András, Ganz Ábrahám budapesti gyárának gépészmérnöke készített.
Mechwart alapötletéből kiindulva Kőszegi 1907-ben létrehozta a benzinmotoros, rotációs kapaszerkezettel egyesített talajművelő gép mintapéldányát.
A talajmaró magyar találmány. Az elsőt Mechwart András szerkesztette 1896-ban, majd Kőszegi Károly 1907-ben fejlesztette tovább.
A talajmarás a talaj felső, sekélyebb rétegének fizikai állapotát változtatja meg, porhanyít, emellett kever és lazít is.
A Baja melletti Koppány-pusztán volt a gépezet prototípusának bemutatója, 1907. szeptember 7-én.
A kísérleti géppel 25-35 cm-es mélységben, egy óra alatt felszántottak 1250 négyszögöl területet és a gépet szántáson kívül alkalmazhatták cséplőgéphajtásra, darálásra, takarmány-előkészítésre, vontatásra és ellátták vetőmagszekrénnyel is.
Kőszegi Károly szenzációs alkotásának fel tűnést keltő híre hamar szóbeszéd és újsághírek témája lett.
Megtekintették működését Baján az OMGE tagjai és angol szakemberek is, élükön a világhírű Clayton és Shuttlenwort cég egyik beltagjával.
Kőszegi olyan talaj megművelő gépet alkotott, mely a mezőgazdaságban valóságos forradalmat idézett elő.
Még 1907-ben a kereskedelemügyi minisztériumtól megkapta a motoros üzemű, magánjáró, kombinált talajt megmunkáló és vetőgépre a szabadalmat, majd további 32 országban szerzett kizárólagos jogot gyártására és forgalmazására.
Kőszegi 1908. január 28-án kérelmezte Baján az ipari tevékenység folytatására jogosító állami engedélyt, melyet 1908. februárban megkapott.
Hamaros an megalakult a „Kőszegi-féle Szabadalmazott Motoros Talajművelő Gépgyár Részvénytársaság” 250 ezer koronát kitevő részvény tőkével.
Egyelőre szerény keretek között, a Szűcs-féle gépjavító műhelyben kezdte meg működését.
A kereskedelemügyi minisztérium is támogatta a gyárat fejlődésében.
A Duna-parti elhagyottan álló, volt Spitzer Jenő-féle szeszgyár ökröket hizlaló istállóiból kialakított, régi épületben rendezkedett be később az iparvállalat.
A legelső szántóversenyt 1909-ben rendezte meg a budapesti Műegyetem és a Magyaróvári Gépkísérleti Állomás Mezőhegyesen, ahol nagyobb hatásfokú belsőégésű motorral működő erőgépek is részt vettek.
Ez volt a világon az első szántógép-verseny, melyen jelen volt a bajai feltaláló Kőszegi Károly talajmaró gépe is.
A fejlődés reményében 1910 decemberében már földterületet is igényeltek a gyár bővítésére és munkáslakások építésére.
A gépeket folyamatosan továbbfejlesztették, ellátták 60 LE-s Kamper-féle négyütemű benzinmotorokkal, és több műszaki változtatást végeztek rajtuk.
Mintegy ötven gépet készítettek.
Kilenc, folyamatosan tökéletesített gépével végeztek kísérleteket az ország különböző vidékein.
Rázsó Imre gépészmérnök, mezőgazdász, az MTA tagja, aki jelentős szerepet játszott a mezőgazdaság gépesítésében, 1910-ben írta A Kőszegi-féle talaj művelő motorral végzett kísérletek eredményei című írásában:
„.. A Kőszegi gép javított 1910-iki alakjában a magajáró robbanó motoros talajművelőgépek között az első helyen áll, számottevő versenytársa ez idő szerint sem hazánkban, sem külföldön egyáltalán nincs s hihetőleg egyelőre nem is lesz.”
A gyár létrejötte után rövidesen problémák jelentkeztek.
Arról beszéltek a részvényesek, hogy a gépek tökéletesítésére túlontúl sokat költöttek.
Az első mérlegnél többen csak azt látták, hogy a számadás veszteséggel zárult.
A vállalkozás nem hozta meg az elvárt osztalékot, ezért felszámolták.
Megvonták találmányának támogatását, beszüntették a bajai üzemet, irodáját Budapestre vitték, a gyártást pedig 1912-ben a németországi Mannheim városban működő Lanz gyárra bízták.
Német megrendelésre a kispesti Hofherr- Schantz-Clayt Shuttelwort Rt. géptípusából készített több darabot, de továbbfejlesztésének hiánya miatt hazai gyártása abbamaradt, nem tudott elterjedni.
Németországban 1921-ig Kőszegi-Lanz-féle talaj marógép néven gyártották és forgalmazták, az ekés művelés helyett alkalmazták.
Magyarországi bukásának okai között említhető még, hogy szélesebb körben nem tudták értékesíteni, a kisebb gazdaságok részére drága volt beszerzése, s csak néhány nagybirtokos vette meg.
Az első világháború közeledte is akadályozó szerepet töltött be eladásában.
Kőszegi Károly nevét ma Baján egy utca viseli.
Forrás:
Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok
