Baján a sétahajózás egyik legnagyobb látványosságaként a Petőfi, és a Pandúr-sziget közötti „Tejesen” (Türr István-átvágás) fellelhető jégtörő hajók említhetőek, melyek a város igazi büszkeségei. A Dunán nem lehet annyi jég, amennyit a városunknál állomásozó jégtörők össze ne tudnának törni. Most friss hírként a Dunán kilenc, a Tiszán tizenhárom, a Balatonon egy jégtörő áll készenlétben a lehetséges jégkárok elleni védekezés érdekében – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
DECEMBER 15-ÉTŐL A VÍZÜGY 23 JÉGTÖRŐJE VÁRJA, HOGY MUNKÁBA ÁLLJON
Minden évben december 15-étől a vízügy huszonhárom jégtörő hajója a kijelölt állomáshelyén várja, hogy szükség esetén munkába álljon. A készenléti állapot – az időjárás függvényében – legkésőbb március 1-jén (Jégtörő Mátyás utáni hét) zárul – közölték. A vízügy szakembereinek fel kell készülniük a folyókon kialakuló jégzajlásra, ami bár természetes jelenség, meglehetősen kiszámíthatatlan és hatalmas károkat okozhat. A jég miatt sokkal gyorsabban és magasabbra emelkedhet a vízszint, mint a nyári árvizek esetén. A Kárpát-medencei gátszakadások legalább harmadáért a jeges ár a felelős. Az éghajlatváltozás miatt ráadásul korábban nem látott, szélsőséges időjárási viszonyok is kialakulhatnak – áll a közleményben.
VÍZÜGYI SZAKEMBEREK, ROBBANTÓMESTEREK, ÉS HAJÓSKAPITÁNYOK SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE VAN SZÜKSÉG A JÉGTÖRÉS SORÁN
A szakmai értékelés szerint a jégveszély elleni védekezés különleges, a jégmentes árvizek elleni védekezéstől eltérő beavatkozásokat, felkészültséget követel, széles körű és sokrétű szakmai tudást kíván, a mérnökök, technikusok, vízügyi szakemberek mellett nagy feladat hárul a robbantómesterekre, hajóskapitányokra. A jeges árvizek ritkák, de rendkívül veszélyesek, megelőzésük és a jég biztonságos levezetése elsősorban folyószabályozással, mederrendezéssel érhető el.
A JELENLEG HAT HAJÓBÓL ÁLLÓ BAJAI JÉGTÖRŐ FLOTTA
Egy évekkel korábbi felmérésben a Magyar Távirati Iroda feltérképezte a Halászlé fővárosának erősségeit. A bajai jeges flotta jelenleg hat hajóból áll. A Hajóregiszter szerint a VI. egy 825-ös típus, 800 lóerős, ún. ráfutásos hajó, a VII-VIII. 823-as típusú, kisdöngölésű hajók. SKL főgép adja a propulziót mindkettőben, 660 lóerős teljesítménnyel. A XI. pedig egy 837. típusú jégtörő vontatóhajó. Mindhárom hajót Balatonfüreden az MHD-ben gyártották, a VI. és a VIII. 1964-ben, a XI. 1972-ben ért vizet. Átépíteni eddig csak a VIII-t kellett, Balatonfüreden 1975-ben született újjá SKL főgépekkel.
Két hajó a Dunán bevethető jégtörőkkel szemben csak kikötői feladatokat lát el. Bácska, amely egy HM-2156 (Jégvirág) típusú kikötői rendező motorhajó hozzájuk képest „friss csirke”: 1977-ben épült Balatonfüreden. Szintén ide sorolható a csapat korelnöke: az elmúlt évtized közepén az RBT (Jégvirág I.) boxer típusú motorhajó, a Rozmár. A Szovjetunióban, Arhangelszkben építették 1961-ben Bajának. Kétszer kellett alaposabban hozzányúlni, 1974-ben a kormányállást kellett átépíteni, 1985-ben pedig főgépcserét kapott, azóta Rába-motor dübörög a gépterében.
A nagyobb jégtörők közé sorolható a piros Wesselényi. A monstrum két gépes hajó, ikerdöngölőkkel, összteljesítménye 2000 lóerő. Az utóbbival közel azonos a Jégtörő X, amely Szerbiában van javításon, és hasonlóan Láng főgépekkel épült, de később modernizálták őket keletnémet SKL motorokkal. A Wesselényihez hasonló hajó a jelenleg Újvidéken fellelhető Cakor és Vucevo, bennük még megvan a Láng erőforrás. Az utóbbi négy nagy-döngölő tapasztalataiból, és terveiből kiindulva épült az 1988-ban épült Széchenyi jégtörőhajó, mely 300 liter üzemanyagot fogyaszt óránként, 40 méter hosszú, és az előbbiekhez hasonlóan 2000 lóerős.
A Széchenyi döngölőjének bekapcsolása után képtelenség megmaradni a fedélzeten a hajozas.hu tájékoztatása szerint. „A haladó Széchenyi úgy rángat, mint egy árokba forduló busz, és a korlátba kapaszkodva is úgy érezhetjük magunkat, mintha egy elszabadult légkalapács markolatát szorongatnánk” – szögezte le a szakportál. A hajó gyorsan siklik a vízen: a két, egyenként 735 kilowattos motor közel kétezer lóerős teljesítményt présel ki magából, így látszólag közegellenállás nélkül halad.
A BAJÁNÁL ÁLLOMÁSOZÓ HAJÓK 4 ÉVE KÖZEL 180 KILOMÉTERES TORLASZT BONTVA SZABADÍTOTTÁK MEG A JÉGTŐL A SZERB-HORVÁT VIZEKET
2017-ben közel egy héten át hősiesen küzdött a 30–40 centi vastag jégtáblákkal az országhatártól délre fekvő dályai szakaszon a Jégtörő XI., ezért a számozás helyett már a Wesselényi nevet viselheti. A reformkor politikusáról történő elnevezés 2017-ben nem a véletlen műves volt: Wesselényi Miklós az árvízi hajós elnevezést 1838-ban érdemelte ki, amikor életét nem kímélve mentette az embereket a Pestre zúduló, 153 áldozatot követelő jeges árból.
Hozzá hasonlóan tette a dolgát a szerb–horvát Duna-szakaszra január derekán útnak indított Jégtörő XI., Kaiser László kapitány irányításával a csapat a Jégtörő VI-tal párban látott hozzá a Dálya téréségben kialakult, több kilométeres jégtorlasz bontásának. A Jégtörő VI. elakadt a torlaszban, a Jégtörő XI. viszont a közel 10 kilométeres torlasz alsó határát jelentő Vukovárig jutott, majd onnan kezdte kialakítani a jég levezetéséhez szükséges csatornát, közben elakadt társát is kiszabadította, majd közösen biztosították a zajló jég levonulását. Ebben az időszakban a kialakult jéghelyzet miatt a Széchenyi és a Jégtörő VII-esből álló jégtörőhajópár Belgrád irányába indult, majd onnan bontották a közel 170 kilométeres torlaszt.
Kunvári Krisztián
Forrás: origo.hu, mti.hu, BAON, Pethő Dávid, bacsmegye.hu
Fotók: hajozas.hu, BAON, Országos Vízügyi Főigazgatóság
