A nyári iskolai szünet beköszönte után nem sokkal, a Nagy-Pandúr szigeten található szabad kemping területén minden évben ismerős arcokkal találkozhatunk. Az Újpesti Hajós Klub tagjai, Mohácsig tartó túrájuk alkalmával Baján is eltöltenek néhány napot.
Ottjártunkkor éppen ebédidejüket töltötték a vízenjárók.
Varga János túravezetőt kérdeztük a csapatról és a vízitúráról.
– Évente eljövünk ide a bólyi iskolával, és próbáljuk ezt a vízitúrázó, nomád tevékenységet minél szélesebb körben bemutatni és megtanítani.
Mindig az újpesti gyerekekkel jövünk, a többiekkel már itt találkozunk és itt töltjük közösen az időt. Budapestről indulva, motorcsónakhoz kötöttünk két kisebb csónakot, így ereszkedtünk Bajáig. Első napon Dunavecsén pihentünk, majd ezt követően jöttünk a városba, Szombatig maradunk, utána lemegyünk Mohácsig, majd onnan haza.
A túravezetőt városunkról is megkérdeztük:
– Baja évről, évre szépül. Én 1959-ben jártam először a városban, jól emlékszem a Béke téren álldogáló fiákereke. A Petőfi szigeten, a Halászcsárda helyén még kukoricaültetvény volt, oda kötöttünk először a csónakokkal. A város tényleg gyönyörű. minden a helyén van.. Sok boldogságot, jó egészséget kívánok a bajaiaknak!
